A vállalkozások számára az osztalék az egyik legnépszerűbb és legelőnyösebb módja a nyereség kivonásának. Nemcsak a tulajdonosok számára biztosít jövedelmet, hanem adózási szempontból is kedvezőbb lehetőségeket kínál, mint például a bérkifizetés vagy más juttatási formák. Az osztalék rendszerének ismerete és tudatos alkalmazása kulcsfontosságú a vállalkozás pénzügyi stabilitása és a tulajdonosi érdekek optimalizálása szempontjából.
De mikor és hogyan érdemes osztalékot fizetni? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, és milyen adózási következményekkel jár a folyamat? Mi a különbség az osztalékelőleg és a végleges osztalék között, és milyen kockázatokkal járhat egy hibás döntés?
Ebben a cikkben modern, gyakorlati szemlélettel tekintünk az osztalékfizetés szabályaira, érintve a legfrissebb adózási előírásokat, optimalizálási lehetőségeket és a legjobb pénzügyi stratégiákat. Megmutatjuk, hogyan lehet az osztalékot hatékonyan beépíteni a vállalkozás pénzügyi tervezésébe anélkül, hogy fölösleges kockázatokat vállalnánk.
Ha szeretnéd a céged nyereségét a lehető legelőnyösebben felhasználni, érdemes tisztában lenni az osztalékfizetés jogszabályi és gyakorlati vonatkozásaival. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat!
AZ OSZTALÉK KIFIZETÉSÉNEK FOLYAMATA
Az osztalék lehet pénzbeli kifizetés vagy akár további részvények formájában történő juttatás. Az osztalék kifizetése a vállalat nyereségességétől és pénzügyi stratégiájától függ, és nem minden vállalat fizet rendszeresen osztalékot. Az osztalék kifizetéséről a vállalat legfőbb szerve, általában a taggyűlés vagy közgyűlés dönt a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A kifizetés mértéke és időzítése a vállalat pénzügyi helyzetétől és stratégiájától függ. Fontos, hogy az osztalékot csak a már adózott eredményből lehet kifizetni, és a kifizetés nem veszélyeztetheti a vállalat pénzügyi stabilitását.
OSZTALÉKELŐLEG: MIÉRT ÉS HOGYAN?
Az osztalékelőleg lehetőséget biztosít a tulajdonosoknak, hogy a tárgyév során, még az éves beszámoló elfogadása előtt részesüljenek a várható nyereségből. Az osztalékelőleg kifizetéséhez azonban szigorú feltételeknek kell teljesülniük:
- Közbenső mérleg készítése: A vállalatnak rendelkeznie kell 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel, amely igazolja a kifizetés fedezetét.
- Döntéshozatal: Az osztalékelőleg kifizetéséről az ügyvezetés dönt, szükség esetén a felügyelőbizottság jóváhagyásával.
- Visszafizetési kötelezettség: Ha a későbbi beszámoló alapján kiderül, hogy az osztalékelőleg kifizetése nem volt megalapozott, a tulajdonosok kötelesek azt visszafizetni.
Az osztalék adózása magánszemélyek esetében másképpen alakul, mint vállalkozások esetén.
AZ OSZTALÉK ADÓZÁSA MAGÁNSZEMÉLYEK ESETÉBEN
Magyarországon a magánszemélyek által kapott osztalékot két fő adónem terheli:
- Személyi jövedelemadó (SZJA): Az osztalék teljes összege után 15% SZJA fizetendő.
- Szociális hozzájárulási adó (szocho): Az osztalékot 13% szocho is terheli, azonban ennek van egy éves felső határa, amely a minimálbér 24-szerese. 2025-ben ez az 24 X 290 800 ft = 6.979.200 ft/év, ami 907.296 Ft szocho fizetési kötelezettséget jelent. Ha a magánszemély más jövedelmei után már elérte ezt a plafont, az osztalék után nem kell további szochot fizetnie.
Érdekesség, hogy az Európai Gazdasági Térségen működő tőzsdén keresztül vásárolt részvények után nem kell megfizetni a szocho-t.
AZ OSZTALÉK ADÓZÁSA VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN
A cégből kivett osztalék adózása vállalkozások esetében a társaság adózási formájától függ:
Társasági adó (TAO) alá tartozó cégek: A kapott osztalék csökkenti az adóalapot, így kevesebb társasági adót kell fizetni.
Kisvállalati adó (KIVA) alá tartozó cégek: A kapott osztalék szintén csökkenti az adóalapot, ami kedvezőbb adózást eredményezhet.
KÜLFÖLDI OSZTALÉK ADÓZÁSA
Ha egy magánszemély vagy vállalkozás külföldről kap osztalékot, fontos figyelembe venni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket. Magyarország több országgal kötött ilyen egyezményt, amelyek meghatározzák, hogy az adott jövedelem melyik országban adóztatható. Ha van ilyen egyezmény, az abban foglaltak szerint kell eljárni.
Az osztalék fontos jövedelemforrás a tulajdonosok és részvényesek számára, azonban kifizetése és adózása számos szabályhoz kötött. Magánszemélyek esetében 15% SZJA és 13% szocho fizetendő, utóbbi azonban éves felső határral rendelkezik. Vállalkozásoknál a kapott osztalék csökkentheti az adóalapot, ami kedvezőbb adózást eredményezhet.
Külföldi osztalék esetén érdemes tájékozódni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekről. Az osztalék adózásának pontos megértése érdekében javasolt szakértői tanácsot kérni.
AZ OSZTALÉKELŐLEG KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI
Az osztalékelőleg egy rugalmas pénzügyi eszköz a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok két üzleti év között is részesüljenek a nyereségből. Az osztalékelőleg fizetésére minden év május 31. és a következő év május 31. között van lehetőség.
Ki és hogyan veheti fel az osztalékelőleget?
Ha az osztalékelőleget magánszemély tulajdonos kapja, akkor az adózása kedvező: a kifizető automatikusan levonja a 15%-os személyi jövedelemadót (szja), de szociális hozzájárulási adót (szocho) ebben a szakaszban még nem kell fizetni.
A kifizetés alapvető feltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzen 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel, amely igazolja, hogy van elegendő fedezet az osztalékelőlegre. Közbenső mérleg nélkül az osztalékelőleg fizetése nem engedélyezett.
Mi történik, ha az osztalékelőleg mégsem lesz végleges osztalék?
Amennyiben az éves beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleget nem hagyják jóvá végleges osztalékként, akkor a vállalkozás által nyújtott kölcsönnek minősül. Ebben az esetben kamatot kell fizetni utána, amely az MNB alapkamat + 5%. Ha a tulajdonos ezt a kamatot nem fizeti meg, akkor az így keletkezett előny jövedelemnek számít, amely után szja-t és szocho-t is fizetni kell.
Hogyan érinti a szocho felső határa az osztalékelőleget?
A szocho fizetési kötelezettség bizonyos jövedelmeknél felső határral rendelkezik. Az osztalék is ide tartozik. 2025-ben a szocho alap felső határa a minimálbér 24-szerese, amely 6.979.200 Ft. E fölött az osztalék és más hasonló jövedelmek már nem terhelhetők szochóval.
A szocho felső határának számításakor az alábbi jövedelmeket kell figyelembe venni:
- Munkabér, megbízási díj, őstermelői jövedelem, ingó- és ingatlanbérbeadásból származó jövedelem.
- Ösztöndíjak, tanulószerződés alapján fizetett díjak, érdekképviseleti tagdíjak.
- Egyéb vállalkozásból kivont jövedelmek, például tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
- Értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó jövedelem.
Ha a felsorolt jövedelmek elérik az éves határt, akkor az osztalék után már nem kell szocho-t fizetni. Fontos megjegyezni, hogy az adóalap-kedvezmények (például a családi kedvezmény) nem csökkentik ezt a határt.
Az osztalékelőleg kifizetésének fő szabályai
Döntési jog: Az osztalékelőlegről kizárólag a legfőbb szerv (pl. taggyűlés) dönthet.
Közbenső mérleg: A kifizetés alapja a 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg.
Adózás: A kifizetéskor 15% szja kerül levonásra.
Szocho később: A szocho fizetése csak az osztalékká váláskor történik meg.
Az osztalékelőleg hatékony eszköz a pénzügyi tervezésben, hiszen a tulajdonosok anélkül juthatnak jövedelemhez, hogy meg kellene várniuk az éves beszámolót. Azonban a jogszabályi előírások szigorú betartása elengedhetetlen.
📌 Fontos tudni: Az osztalékelőleg nem válik automatikusan osztalékká – ezt a végső döntést a legfőbb szerv hozza meg az éves beszámoló elfogadásakor. Ha ez elmarad, az összeg kölcsönnek minősül, amely után kamatot kell fizetni.
Összegzés: Az osztalékelőleg megfelelő alkalmazásával rugalmasabbá tehető a vállalkozás pénzügyi működése. Ugyanakkor érdemes előre tervezni az adózás és a jogszabályok figyelembevételével, hogy elkerülhetők legyenek a nem kívánt pénzügyi következmények.